A stressz faktor

Úgy gondolom, hogy sokan sokszor használjuk a "stresszes vagyok" kifejezést. Biztos vagyok benne, hogy gyakran helytelenül, vagyis az adott szituációra nem éppen a stressz a legmegfelelőbb meghatározás. Ezáltal kapott ez a szó negatív megítélést, pedig ennek nem feltétlenül kellene így lennie.

Dr Selye János szerint:

A stressz: a test specifikus válasza a testet ért igénybevételre

Ami biztos tehát, hogy a reakció maga fizikai, az igénybevétel pedig lehet fizikai vagy szellemi. Ennek tükrében, ha fáradtak vagyunk, vagy levertek, rosszkedvűek a jövőben használjuk állapotunkra a valóban megfelelő kifejezést.

A valóban stresszt keltő érzéseknek két csoportja van, lehetnek kellemes és kellemetlen kiváltó okok. Evolúciós fejlődésünkbe a stressz azért került bele, hogy az adott helyzetben teljesítményünket a maximumra tudjuk emelni és hatékonyabban helytálljunk. Például az őskorban stressz hatására az emberek gyorsabban el tudtak futni az őket üldöző vadak elől, ez volt a túlélés záloga.

Ennek hatására kiemelkedő teljesítmények sokasága jött már létre, gondoljunk csak sportolókra, akik versenyhelyzetben nyújtják a legkiemelkedőbb teljesítményt. Vagy olyanokra akik bűncselekményektől menekültek meg, mert a stressz hatására gyorsabban futottak, nagyobbat ütöttek, mint azt valaha gondolták volna, hogy képesek rá.

A hatás úgy fut le a szervezetünkben, mint egy számítógépes program, ez komoly igénybevételt jelent! Bekapcsol a vészhelyzeti reakció, az inger az agyunkból, a keringési rendszeren át az ideg- és még a hormon rendszert is aktivizálja. Ezután jön az ellenállás szakasza, a testünk az ellenálló képességet a normális szint fölé emeli. A folyamat vége pedig a kimerültség, ennek azaz oka, hogy a szerveztünk ettől felfokozott állapottól elfárad. Ezért érezhetjük úgy egy nehéz irodai nap után, mintha lefutottunk volna egy maratont.

Az ilyen helyzetekre adott reakciónkat külső és belső szabályaink határozzák meg, ettől vagyunk egyediek és kezelünk hasonló helyzeteket különböző képpen. Gyakran kapok arra vonatkozó visszajelzést, hogy az adott szituációban, hogy jutott eszembe ez vagy az a válasz, mennyire más volt a reakcióm, mint amire számítottak. Ennek az oka, hogy a belső szabályaim is egyediek, amiket örököltem, genetikusan vagy a gyerekkoromból hoztam magammal és ahogyan fejlesztettem magamat!

Azt hogy kinek mi a jó stressz attól függ, hogy számunkra mi a pozitív élmény, tehát nagymértékben rajtunk múlik. Egy tegnap reggeli példán keresztül nézve:

reggel hétre kellett beérnem az irodába, úgy terveztem, hogy legkésőbb 6:50-kor már ott leszek, mert kisebb forgalomra számítottam, mint egy órával később. A város azonban meglepett és ha nem is pont akkora, de sok autó volt már az utakon, pontosan 7:00-kor léptem be az ajtón, a meghívott partnerrel együtt. Felfoghattam volna, negatívan is, az autóban lerághattam volna a körmömet, hogy így nem lesz időm békésen meginni a kávémat és felkészülni a vendégem fogadására lélekben, hiszen minden egyebet már előző nap előkészítettem. Ehelyett pozitív stressz helyzetbe helyeztem magam, kihívásnak tekintettem, hogy úgy is kellemes hangulatot teremtsek, hogy együtt érkeztünk. Megmutattam hát neki a konyhát és magam készítettem el számára a reggeli kávét, aminek nagyon örült, ugyanis nem ivott indulás előtt, mert nem akart elkésni.

A rossz stressz az ami megbetegít, sokáig bennünk marad, mardos belülről. Káros nekünk és az esetek nagy részében nem is feltétlenül valóságos, mindössze egy általunk elképzelt veszélyről van szó. A mindennapokban olyan dolgok válthatják ezt ki belőlünk, amire úgy érezzük, hogy nincs hatásunk, tehetetlenek vagyunk vele szemben. Nem találjuk a megoldást vagy a kiutat.

Hogyan segít a coaching a stressz csökkentésében?

Amennyiben konkrétan meg tudjuk határozni a forrását, úgy a coaching folyamatban erre lehet fókuszálni és megtalálni a belső okokat.

Közvetett módon is segít a coaching, ugyanis olyan technikákat, fejlesztéseket kínál amivel jobb időbeosztást, szervezést sajátítunk el, hatékonyabban leszünk, könnyedebben kezeljük a konfliktusokat. Miközben a fenti témákban fejlődünk, észrevétlenül leszünk nyugodtabban, kiegyensúlyozottabbak.

A mindennapokban első sorban mentális stressznek tesszük ki magunkat, ezt a coaching mellett további technikákkal tudjuk oldani. A legkézenfekvőbbek, a mozgás, relaxáció, légzés kontroll. A coach ezeknek a technikákban a napi rutinba való beépítésében is tud segíteni.

Egy coaching ülés során lehetőség van rá, hogy eljátszuk azt a szituációt, amitől rettegünk. Például: meg kell mondanom a páromnak, hogy borzasztóan zavar ahogyan horkol. Ez egy stressz helyzet lehet, félek a reakciójától, nem akarom megbántani. Minden jobban könnyebben megy, ha már csináltuk korábban, kipróbáltuk, tapasztalatot szereztünk benne. A coachunkkal elpróbálhatjuk a helyzetet, visszajelzést tud adni, hogy mi volt az amit bántónak érzett a kommunikációnkban. Mire az éles helyzetbe kerülünk már lazán meg tudjuk oldani.

Nem kívánok stressz mentes napot, eredményeset, sikereset viszont annál inkább!