Az elengedés művészete

Hetek óta tervezem ezt a bejegyzést, talán nem véletlen, hogy a mai napra állt össze a fejemben. 

Rengeteg embert foglalkoztat az új év, ami egy új kezdet is lehet egyben. Mindannyian hallottuk már: új év új élet! Bár úgy gondolom, hogy új életet február 10-én is lehet kezdeni, fogyókúrát lehet indítani pénteken is nem csak hétfőtől. Mégis, én támogatom az új évi fogadalmakat, amennyiben megfelelően kidolgozzuk őket. Megtervezzük a stratégiát. Határidőket állítunk be magunknak, amit kíméletlenül nyomon is követünk. Különben az egész semmit sem ér.

Bíztatok továbbá mindenkit arra, hogy zárja le a fogadalmakat megelőző időszakot. Vessen számot önmagával őszintén. Mi az amit jól csinált és mi az amiben fejlődnie kell. Meddig jutott el a tavalyi fogadalmakkal. Hol volt az a pont, ahol feladta és visszatért a korábbi rutinhoz. Amikor ez is megvan léphetünk a következő szintre.

Meg kell érteni magunkat, hogy miért csináltuk azt amit, el kell fogadnunk és megbocsájtani magunknak. Az ember saját magával nem élhet haragban. És itt jön a képbe az elengedés művészete. Sokan használják ezeket a kifejezéseket: "Ne foglalkozz vele!" "Lépj tovább!" "Engedd el!" "Nem a te utad volt!" mit jelent ez valójában? A legtöbb esetben az ösztönös reakció, hogy nem beszélünk róla többet. Legyen az egy megpályázott állás, egy új pozíció, párkapcsolat, családi vita vagy bármilyen kitűzött cél. El kell, hogy keserítsek mindenkit az elengedés nem ennyire egyszerű. Ahogyan megbocsájtani magunknak sem megy egyik pillanatról a másikra. Mindenki hibázik, mindenki hoz rossz döntéseket, amiket megbán, aztán újra és újra elköveti őket. Ezt nevezik kognitív torzulásnak, elég kellemetlenül hangzik ugye? Ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni és elengedni a hibákat, rossz döntéseket, úgy, hogy többé ne kövessük el ugyan azokat, tisztában kell lennünk ezek okaival. Segítség képen összegyűjtöttem néhány okozót.

Mások is így csinálják, a testvérünk, az édesanyánk, a legjobb barátnőnk vagy a párunk is így csinálja, ők is tovább alszanak reggel félórával és nem mennek el futni, akkor én is kinyomom az ébresztőt és tovább alszom. Rendben van ez így? Véleményem szerint nem! Az, hogy kitűztem célként, hogy minden reggel futni megyek az én célom és nem az övék.

Eddig is így csináltam és így is sokan szeretnek, elfogadják ezt a hibámat, megpróbáltam rajta változtatni, de nem ment, mindenki tudta, hogy így lesz ezért elnézőek velem. Nézzünk egy másik fogadalmat, például, hogy nem fogok többé elkésni. Az első néhány alkalommal sikerül, aztán valami történik, kizökkent az új szokásból, ami ezáltal nem tud megszokássá válni és megint elkések. A környezetem nem reagál rá, ezért arra a következtetésre jutok, hogy nem is kell pontosnak lennem, hiszen a többieket nem zavarja, így fogadnak el. Na de ugorjunk csak vissza egy kicsit! Nem mások miatt akartam pontos lenni, hanem magam miatt. 

A fenti két példát persze csak kiragadtam a millióból, érzed már ugye, hogy miről beszélek? A megszokás kényelmes. Vegyük a langyos víz esetét. Teletöltjük a kádat forró vízzel, habos fürdőt készítünk és beszállunk, majdnem túl meleg, de még el tudjuk viselni. Lassan hűlni kezd egyre kellemesebb. Fekszünk a kádban ábrándozunk, elkalandoznak a gondolataink. A víz pedig egyre hűvösebb, már nem melegíti kellemesen a bőrünket, de még nem elég hideg ahhoz, hogy kiszálljunk. Az életünk túl sok területén ülünk a langyos vízben. 

Az én december 31-én, az elengedéssel telik. Azon kívül, hogy megfőztem a lencsét, és kimosok minden szennyes ruhát ami itthon van. Átnézem a naptáramat, hónapról hónapra 2018-ban. Felidézem, hogy mivel töltöttem a szorgos hétköznapokat. Hogyan lazítottunk a hétvégéken, merre utaztunk. Becsukom a szemem és újra átélem az érzéseket amiket ezek az események keltettek bennem. Ami jóérzéssel tölt el, azt megtartom, feljegyzem, hogy újra megtegyem. Ami pedig rossz érzéseket, kételyeket ébreszt, azokon elgondolkodom, hogy lehetett volna másképp és ezt is feljegyzem magamnak, hogy tanuljak belőle. 

Megadom magamnak a lehetőséget, hogy új hibákat követhessek el 2019-ben.